Versenyjog: magyar perspektíva

Egy versenyjogi blog hívta fel a figyelmemet az alábbi érdekes passzusra:

“Másrészt hangsúlyozni kell, hogy a Bíróság úgy ítélte meg, hogy az EK 81. cikk – a Szerződésben foglalt egyéb versenyjogi szabályokkal azonos módon – nem csupán a versenytársak vagy a fogyasztók érdekeinek, hanem a piac szerkezetének, ezáltal pedig magának a versenynek a védelmére is irányul.” Az ítélet nem az 1960-as években született, hanem valamivel több mint egy hónapja. (GlaxoSmithKline (C-501/06 P, C-513/06 P, C-515/06 P és C-519/06 P. sz. egyesített ügyek, 63. pont)

Igen, jól látható: “nem csupán a versenytársak … érdekeinek” védelme. Mindez az Európai Bíróság ‘szájából’, azaz a közösségi jog kizárólagos végső értelmezésére hivatott intézménytől. Ezek után bárki hivatkozhat arra, hogy a 81. cikk céljai közé tartozik a versenytársak védelme. Sőt, az összes többi versenyjogi előírásra is vonatkozik, hiszen az EuB szerint “a Szerződésben foglalt egyéb versenyjogi szabályokkal azonos módon” védendőek a versenytársak érdekei.

Az EuB ráadásul folytatja a 64. pontban, hogy “Ebből következik, hogy az Elsőfokú Bíróság tévesen alkalmazta a jogot, amikor a versenykorlátozó cél fennállását annak bizonyításától tette függővé, hogy a megállapodás a végső fogyasztók számára hátrányokkal jár, és az említett megállapodás vonatkozásában nem állapította meg ilyen cél fennállását.”

Korábbi bejegyzésünkben már foglalkoztunk a GVH feljelentési kötelezettségével olyan esetekben, ahol a Btk. vonatkozó szakasza felmerül. Ott az alábbi következtetésre jutottunk: “Egy kicsit több utánajárást megérne, hogy miért nem ismertek feljelentések, holott immár a GVH idejének jelentős részét fogyasztós ügyek teszik ki. Lehetséges okok: Ad1) mivel nincsenek, így a feljelentési kötelezettséget sérti meg a “hatóság tagja és a hivatalos személy; ad2) vannak, csak nem ismertek; ad3) vannak, csak számomra nem ismertek; ad4) bármi egyéb ok.”

A közelmúltban jelent meg Fekete Orsolya tanulmánya (Fekete, O. (2009). "A fogyasztóvédelem néhány problémájáról a közigazgatási jog és a büntetőjog szemüvegén keresztül." Jogtudományi Közlöny LXIV(9): 383-390.), amely hasonló következtetésre jut a GVH eljárása kapcsán, sőt egyenesen felveti a bűnpártolás büntettének elkövetését, igaz megjegyzi, hogy “más kérdés, hogy a jelenlegi bírói gyakorlat ennél súlyosabb esetekben sem látja (feltétlen) szükségét a feljelentés tételének”.