Versenyjog: magyar perspektíva

Nemrégiben írtuk, hogy jó lett volna látni egy részletes határozatot a Ringier összefonódás kapcsán, és a minap meg is jelent egy 35 oldalas végzés.

A GVH eljárása mutatja többek között, hogy egyre szofisztikáltabb eszközökkel él a hatóság, így pl. a vizsgáló a piacmeghatározás céljából piackutatást végeztetett (a fogyasztó megtévesztéses ügyekben is lehetne élni ezzel az eszközzel néha), amely során többek között a SSNIP tesztre is rákérdeztek.

A Versenytanács a piacmeghatározás során az ártényezőn kívül minőségi kritériumokat is figyelembe vett a helyettesíthetőség vizsgálata során, amely sajátos tartalmat nyer a vizsgált piacon. Sajátos jellemzőként szerepelt az alábbi: “a nyomtatott jelleg, amire tekintettel „fogyasztásának” módja az olvasás, helyhez és időhöz kötöttség nélkül (térbeli, illetve időbeli mobilitás)”. Ezzel kapcsolatban a piackutatás során az ‘azonos térbeli mobilitás’ kapcsán az online bulvár kapcsán a helyettesíthetőség vonatkozásában korlátozott megítélést hozott ki. Ez a megközelítés idővel várhatóan változni fog. Az ‘iPhoneok’ sikerével páratlan módon terjed a mobilnetezés…

Másik a médiára jellemző piaci sajátosság az ún. kétoldalú piac kérdése. Sajnos a kérdésről viszonylag kevés szó esik (83. bek. és folyt), amely viszont érthető, hiszen végül visszaléptek az összefonódástól az érintett vállalkozások.

Az ügyben további érdekesség az alábbi megállapítás: “A Versenytanács szükségesnek tartja annak rögzítését, hogy a jelen ügyben nem alkalmazható az a tétel, mely szerint ha a lehetséges legszőkebb érintett piacon nem mutatkozik versenyprobléma, akkor azzal tágabb piacok feltételezése mellett sem kell számolni. A Ringier-csoport ugyanis a bulvár napilapok mellett a napi- és hetilapok széles körét adja ki, így a piac ezekkel való tágítása elvileg vezethet versenyprobléma azonosításához.”

Az értékelés során egy előny-hátrány elemzést követően az ‘elbukó vállalkozások’ (failing firm defence) kérdése is felmerült.