Versenyjog: magyar perspektíva

Nem csak Magyarországra jellemzően, de itt bizonyosan jelentős eltérés mutatkozik a verseny szerepe és felfogása között. A napokban szinte példátlan összefogással a Fidesz, MSZP, KDNP, SZDSZ és független képviselő beterjesztette a T/10057. sz. törvényjavaslatot a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról. A szövege itt olvasható.

Ebben többek között megtiltják a beszerzési ár alatti értékesítést is (3. § (2) bekezdés f) pont).

A jogszabályban foglaltak érdekében a mezőgazdasági igazgatási szerv jár el, amely széles körű eljárási jogosítványokat kapott. A kiszabható bírság 2 milliárd forintig terjedhet, amely mellett kártérítési kereset is előterjeszthető. Ugyanakkor nem tisztázott, hogy emelett mi történik a jelentős piaci erővel rendelkezőkkel szemben alkalmazható intézkedésekkel a kereskedelmi törvény vonatkozásában, valamint mindez hogyan viszonyul a versenytörvényhez.

Az események ugyanakkor nem állnak meg itt. Ezzel egynapon ugyanis beterjesztették a T/10056. sz. törvényjavaslatot is Az élelmiszer termékpálya működésével összefüggő egyes törvények módosításáról. Szövege itt olvasható. A javaslatról írt a Népszabadság is és megszólalt a GVH is.

Ennek 5. §-a szól a GVH hatáskör elvonásáról, amikor úgy rendelkezik, hogy:

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996 . évi LVII . törvény a következő 12. §-sal egészül ki :
„12. § (1) Ha az agrárpolitikáért felelős miniszter által elismert kiemelt termékpálya szervezetek tevékenysége a 11 . §-ban foglalt tilalomba ütközik, a versenyfelügyeleti eljárás csak az agrárpolitikáért felelős miniszter bejelentése alapján indítható meg.
(2) Az agrárpolitikáért felelős miniszter versenyfelügyeleti eljárás megindítását kezdeményezi, ha a kiemelt termékpálya szervezet tevékenysége révén a termékpálya szerepl ői számára megvalósuló gazdasági és társadalmi el őnyök nem haladják meg a versenyt korlátozó magatartásból adódó hátrányokat.”

Az elméleti alapállás a következő hagyományosan. Ezzel gyakorlatilag a magyar jogalkotó, nem tudja kikerülni, hogy a közvetlenül hatályos EKSZ 81. cikk és az 1/2003. sz. tanácsi rendelet alapján közösségi jogi alapon köteles legyen hivatalból megindítani a GVH az eljárást, ha a tagállamok közötti kereskedelem érintett. A rendelkezések közvetlen hatálya és a közösségi hűség kötelezettsége miatt ugyanis a GVH-nak egyszerűen figyelmen kell hagynia az ellentétes nemzeti jogszabályokat. Arról nem is beszélve, hogy a 81. cikk (2) bekezdése alapján az abba ütköző megállapodás semmis, amelyre bíróság előtt közvetlenül lehet hivatkozni.

Ugyanakkor az 1/2003. sz. tanácsi rendelet szerint (3. cikk. (3) bekezdés):

“A közösségi jog általános alapelveinek és egyéb rendelkezéseinek csorbítása nélkül az (1) és (2) bekezdés … nem akadályozhatja meg a nemzeti jog azon rendelkezéseinek alkalmazását, amelyek alapvetően a Szerződés 81. és 82. cikkében előirányzott céltól eltérő célkitűzést szolgálnak.” Ez a rendelkezés a 3. cikk (1) – (2) bekezdéseinek alkalmazása alól menti fel a jogalkotót. További érdekesség, hogy a rendelet 3. cikk (1) bekezdése azt írja elő, hogy ha a tagállami versenyhatóságok a nemzeti jogot alkalmazzák a megállapodásokra, stb., akkor kell a közösségi jogot is alkalmazniuk. A most bevezetett módosítás viszont az agrárminiszter bejelentése hiányában nem teszi lehetővé a nemzeti jog alkalmazását. (Ez persze nem zárja ki azt, hogy kizárólag közösségi jogi alapon járjon el a GVH, mivel az továbbra is közvetlenül hatályos.) Végezetül idézünk a tanácsi rendelet preambulumából is, mivel ez segít annak eldöntésében, hogy mi minősül eltérő célkitűzésnek:

“A Szerződés 81. és 82. cikkének célja a piaci verseny védelme. Ez a rendelet, amelyet a Szerződés fenti rendelkezéseinek végrehajtása érdekében fogadnak el, nem gátolja meg a tagállamokat abban, hogy területükön olyan nemzeti jogszabályokat hajtsanak végre, amelyek egyéb jogos érdekeket védenek, feltéve hogy ezek a jogszabályok összeegyeztethetők a közösségi jog általános alapelveivel és egyéb rendelkezéseivel. Amennyiben ezek a nemzeti jogszabályok főként a piaci verseny védelmétől eltérő célt szolgálnak, a tagállamok versenyhatóságai és bíróságai alkalmazhatják ezeket a jogszabályokat területükön. Ennek megfelelően a tagállamok területükön e rendelet értelmében végrehajthatnak olyan nemzeti jogszabályokat, amelyek tiltják vagy szankcióval fenyegetik a tisztességtelen — akár egyoldalú, akár szerződéses — kereskedelmi gyakorlatokat. Ezek a jogszabályok konkrét célt szolgálnak, függetlenül az ilyen cselekményeknek a piaci versenyre gyakorolt tényleges vagy vélelmezett hatásától. Különösen ez a helyzet azoknál a jogszabályoknál, amelyek megtiltják a vállalkozások számára, hogy indokolatlan, aránytalan vagy ellenszolgáltatás nélküli üzleti feltételeket alkalmazzanak kereskedelmi partnereikkel szemben, illetve ilyen feltételeket érjenek el vagy kíséreljenek meg elérni náluk.”

Valószínűleg a kérdésre még visszatérünk, hiszen, hogy jogszerű-e a törvényjavaslat bonyolult kérdés, és célszerű megvárni a további fejleményeket. Az új jogszabály pl. kifejezetten feljogosítja a termékpálya szervezeteket, hogy az adott piaci árak kapcsán koordináló egyeztetést folytasson…