Tóth András: túlzó árazás

28 július 2008 at 5:03 pm | In publikáció | Leave a Comment

Tóth András, aki a Jogi Fórum újonnan indult versenyjogi mellékletének egyik alapítója, a Gazdaság és jog 2008/6. számában “a Gazdasági Versenyhivatal túlzó ár megállapításával kapcsolatos gyakorlatá“-ról ír. [Tóth András, 'A Gazdasági Versenyhivatal túlzó ár megállapításával kapcsolatos gyakorlata', (2008) Gazdaság és jog, 3]

A szerző részletesen összeveti a közelmúlt versenyhivatali és bírósági gyakorlatát és arra keres választ, hogy vajon “egyértelműen kihátrláni látszik-e” a GVH a túlzó árazás törvényi tényállása mögül és a törvénysértés megvalósulását nagyon kivételes esetnek tekinti csak. Anélkül, hogy lelőném a végkövetkeztetést, egy idézet a tanulmány végéből: “Már az első megközelítésnél is felmerül, hogy egy ilyen érvelés mellett vajon a hatóság eleget tesz-e a Pp. 339/B. §-aban foglaltaknak, amely szerint a mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozat akkor tekintendő jogszerűnek, ha a közigazgatási szerv a tenyállást kellú mértékben feltárta, az eljárási szabályokat betartotta, a mérlegelés szempontjai megallápithatóak, és a határozat indokolásából a bizonyítékok mérlegelésének okszenrűsége kitűnik.”

Közbeszerzési kartellek

28 július 2008 at 1:58 pm | In co-mment | Leave a Comment

A Gazdasági Versenyhivatal honlapján külön “fület” szentelt a közbeszerzési kartelleknek. A két legfontosabb jelenleg elérhető dokumentum:

- Közbeszerszésen való összejátszás kapcsán bírságkivetés mellett jogerősen marasztalt vállalkozásokat; és a
- közbeszerzési kartell eseteket
tartalmazó listák.

A lépés olyan szempontból nem meglepő, hogy a Gazdasági Versenyhivatal az ebbe a körbe tartalmazó eseteknek kiemelt figyelmet szentelt eddig is.

Visztoneladási ár tilalma – köszönjük, továbbra is tilos (harmadszor is frissítve)

25 július 2008 at 1:52 pm | In co-mment | 3 Comments

Az Egyesült Államokban nagy port vert fel a Legfelsőbb Bíróság közelmúltban hozott döntése viszonteladási árak kapcsán, amellyel majdnem százéves per se tilalmat “átminősítettrule of reason körbe tartozóvá.

Nagy Csongor István a Leegin ügyről részletesen írt a közelmúltban a Gazdaság és jogban [Nagy Csongor István, 'Mégiscsak lehet viszonteladási árat kikötni?', (2008 ) Gazdaság és jog, 8], amelyben felhívta a figyelmet arra, hogy a per se szabályok alkalmazása helyett az Európai Közösségben és Magyarországon is felül kellene vizsgálni, nem alkalmasabb-e a rule of reason szerű szabályt követni e körben?

A viszonteladási árak tilalmát részletesen elemzi TóthTihmér [Tóth Tihamér: A vertikális versenykorlátozások aktuális kérdései - különös tekintettel a továbbeladási ármegkötésre. in Vörös Imre (szerk.): Az európai közösségi és a magyar versenyjog fejlődési irányai. Budapest, MTA Jogtudományi Intézet, 200 8.] Tóth Tihamér kifejti (22. old.), hogy a Leegin “ítélet látványos ugyan, de nem biztos, hogy azok lesznek a jogkövetkezmények“. Azt sem tartja kizártnak, hogy néhány éves teszt időszak után visszaálljon a per se tilalom. (23. old.)

A 2008 júniusi ítéletében egy alsóbb fokú bíróság a rule of reason szabály alapján vizsgálhatónak találta a viszonteladási árak kikötésének tilalmát és az előterjesztett igényt megalapozottnak találta. Lásd bővebben itt.

Frissítés: A napokban jelent meg egy másik érdekes értekezés is. A rendkívül érdekes és praktikus megtörtént példákkal illusztrált tanulmáy felhívja a figyelmet arra, hogy a “régi intellektuális hibák” nehezen halnak meg és, hogy nem valószínű, hogy a többi vertikális korlátozáshoz hasonlóan engedékeny “rule of reason” szabály fog kibontakozni.

Frissítés 2.: Nagy Csongor tanulmánya tegnap megjelent a Jogi Forum versenyjogi mellékletében.

 

Frissítés 3. A Jogi Forum versenyjogi mellékletében Kőmíves Attila ismerteti a Versenytanács egy közelmúltba született döntését.

Euronics – Vj-

22 július 2008 at 1:23 pm | In co-mment | Leave a Comment

A Gazdasági Versenyhivatal előtt már-már rendszeresen “visszatérő” ügyfél, az Euronics és a hozzá kapcsolódó vállalkozáscsoport ellen végzéssel megszüntette a GVH az eljárást a Vj-4/2008. sz. eljrásában megszüntette. A szokás szerint megtalálható indokoláson túl amit még érdemes lehet kiemelni, hogy a GVH a lábjgyzteben szereplő információkat figyelembe vette tekintettel a reklámozás módjára, valamint arra, hogy a fizetendő összegeket a fogyasztók által “egyszerűen kiszámolható” összegekről volt szó, valamint kifejezett ún. “hitel-box” ismertette a legfontosabb tudnivalókat. Végezetül két ellentmondó információ kapcsán nem volt jogsértő a tájékoztatás, mivel a fogyasztó számára is azonnal egyértelmű tévedés volt. Az eljárásban érintett másik vállalkozás által elhelyezett hitelekről a Versenytanács megállapította, hogy “A Euronics Kft., a Bravotech Kft., az Elektro-Quality Kft. és a Vöröskı Kft. jogsértő reklámmal kapcsolatos versenyjogi felelısségét illetıen a Versenytanács a rendelkezésére álló adatok alapján nem tudott állást foglalni, ehhez a versenyfelügyeleti eljárás folytatása mutatkozik szükségesnek. Mindazonáltal a Versenytanács az eljárást elhúzó további eljárási cselekmények elvégzését nem találta indokoltnak, figyelemmel arra, hogy a rendelkezésre álló iratokból, nyilatkozatokból az egyértelmően megállapítható, hogy a partnerek vizsgált tájékoztatásokkal összefüggésben fennálló felelıssége legfeljebb csak csekély mértékű, illetıleg a jelen ügyben azonosított versenyjogi probléma megoldása elsısorban a HSBC Zrt.-vel szembeni fellépés eredményeként érhető el.

Ebből ered a jogsértés megállapító, ugyanan ezen szám alatt szereplő következő sorszámozású határozat. Ebben a HSBC Credit Pénzügyi Szolgáltató Zrt.-vel kapcsolatosan állapított meg jogsértést a Versenytanács:”Ez a reklám lényegesen eltér a reklámújságok által nyújtott tájékoztatásoktól. Ez utóbbiak arról tájékoztatták a fogyasztókat, hogy a havonta a hitel kapcsán felmerülı többletkiadás kevesebb, mint a hitelösszeg 1%-a, amely megfelel a valóságnak. Ezzel szemben a POS azt állította, hogy a hitel kamata kevesebb, mint havi 1%, illetve a termék kevesebb, mint havi 1% kamattal megvásárolható. Ez nem felel meg a valóságnak, amint az a konstrukció hirdetményeiből megállapítható, amelyekben az éves kamat mértékeként 19,44-20,76% lett feltüntetve. Ezt az sem oldotta fel, hogy a reklámban szerepelt a THM mértéke is (21,27-22,85%), mivel az egyértelmő, közismert „kamat” fogalmát alkalmazó állítás és a fogyasztók széles köre elıtt kevésbé világos tartalommal bíró THM közlése a fogyasztót nem hozza abba a helyzetbe, hogy értelmezze a közölt kamat és a THM kapcsolatát, azok eltérésének hátterét. A THM feltüntetése önmagában nem zárja ki azt, hogy egy kölcsönre vonatkozó reklám alkalmas legyen a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására.” Amire különösen érdemes felhívni a figyelmet, az az utolsó mondat.

A harmadik ma megjelent határozat egy korábbi ügy folyománya, és a lényege, hogy az eljárás alá vontak nem hajtották végre a GVH határozatát, így most eljárási bíráság fenyegeti őket.

Rövid interjú Tóth Tihamérral a Versenytanács elnökével a VG.hu-n

21 július 2008 at 6:52 am | In sajtóhír | Leave a Comment

A nagy áruházláncok, a pénzintézetek, az élelmiszer-kiegészítő „csodatermékek” kifogásolható reklámozási gyakorlata adta a legtöbb dolgot a versenytanácsnak, amely előtt jelenleg több mint félszáz ügy van folyamatban – nyilatkozott a Világgazdaságnak Tóth Tihamér, a versenytanács elnöke. …” – Bővebben a Vg.hu-n.

Vesenyjogi szakjogász képzés

19 július 2008 at 6:36 pm | In co-mment | 3 Comments

A PPKE-JÁK Deák Ferenc Továbbképző Intézete 2008/2009. tanévben:

Versenyjogi szakjogász képzést

indít. További információk a DFTI honlapján és alábbiakban (a képre kattintva megnyílik a nagyobb kép):

Versenytükör 2008. június

19 július 2008 at 4:16 pm | In Versenyjogi Kutatóközpont, co-mment, publikáció | 3 Comments

Megjelent a Versenytükör legfrissebb száma. (Versenytükör, IV. évfolyam 2. szám)

A tartalomból:

  • PAPP Mónika, ‘Közösségi versenyjog és gazdasági szabadságok joga (2. rész)’, (2008 ) IV Versenytükör, 26
  • MÁGER Andrea ‘Boszrokányüldözés vagy üldözési mánia? 2.’, (2008 ) IV Versenytükör, 29
  • URBÁN Péter ‘Versenyszabályok alkalmazása a postai ágazatban (1. rész)’, (2008 ) IV Versenytükör, 33
  • BASSOLA Bálint ‘Néhány észrevétel a 2000 és 2007 közötti versenytanácsi gyakorlatról’, (2008 ) IV Versenytükör, 40

A periodika a szokásos aktualitások ismertetése után másfél oldalban kifejti a Gazdasági Versenyhivatal álláspontját a kötött árú könyvekkel kapcsolatos törvényjavaslatról (13-14. oldalak). [A törvényjavaslat szövege elérhető az MKKE honlapjáról ide kattintva. (.doc)] Korábban mi is írtunk a javaslat versenypolitikai szempontú abszurditásáról, amely gondolatot a cikk anonim szerzője kiválóan és részletesen kibont.

A periodika kiválóan ismerteti továbbá azt, hogy mi vár a versenyjog területén dolgozó szakemberekre amikor is az egyoldalú hatásvizsgálatokkal kapcsolatos FTC konferenciáról beszámol Sápi Géza. (21-23. oldalak) A cikkben végig a közgazdasági elemzések szerepe kap hangsúlyt, amely jól szemlélteti a versenyjogi ügyek kapcsán felmerülő jog(?)alkalmazási tendenciákat.

A továbbiakban a Versenyjogi Kutatóközpont tagjai által szerkesztett ‘Versenyjogi fejlemények rovat‘ következik, amely röviden áttekintést nyújt a nagyvilágban a versenypolitikában bekövetkező fejleményekről. (A VJKK részletesebb hírlevele olvasható itt.)

Ezek után következnek a hosszabb és elméletibb jellegű – fentebb hivatkozott – tanulmányok.

A periodika végén álló statisztika érdekes összefüggésekről árulkodik. 2008-ban június 2-ig 971 db panasz/bejelentés érkezett és 236 db 2007-ről áthúzódó panasz/bejelentés volt. 2007-ben összesen 1480 panaszt/bejelentést intézett el a GVH, így ha a második félév hasonló ütemben folytatódik, akkor az komoly erőforrásokat vonhat el pl. a kartellek elleni fellépéstől. A GVH 2007-ben 206 versenyfelügyeleti (Tpvt. és Ker.tv.) eljárást folytatott le. 2007-ről áthúzódott és 2008-ban indult ilyen eljárásokból pedig június 2-ig 184 darab volt. Mint látható a GVH ismertéségével nő a leterheltsége is.

GVH Versenykultúra Központ

18 július 2008 at 7:06 pm | In co-mment | Leave a Comment

Megjelent a Gazdasági Versenyhivatal 2008. évi pályázatainak eredményét tartalmazó lista.

Elérhető itt.

Kartellezéssel vádolnak négy cégvezetőt – Origo.hu

18 július 2008 at 7:01 pm | In co-mment | Leave a Comment

Kartellezés miatt négy somogyi cégvezető ellen emelt vádat az ügyészség – közölte a Somogy Megyei Főügyészség pénteken az MTI-vel.” – írja az Origo.hu. Majd folytatja: “A főügyészség szóvivőjének tájékoztatása szerint a vádlottak a Marcali Hétszínvirág Gyógypedagógiai Központ 30 millió forintos felújítására kiírt, második – 2006 áprilisában kiírt – eljárásra adták be pályázatukat úgy, hogy előtte közösen készítették az ajánlattételi dokumentációkat és megállapodtak abban, bármelyikük is nyer, bevonja a másikat is a kivitelezésbe.” Bővebben az Origo.hu-n.

Érzésem szerint nagyon sokan meg fognak még lepődni ha valóban elindulnak ilyen jellegű eljárások. Nagy érdeklődéssel várjuk a folytatást, illetve a részleteket ha tudosítanak róla…

Bizottság kontra Spanyolország

17 július 2008 at 2:22 pm | In Közösségi versenyjog, co-mment | Leave a Comment

Ma jelent meg az Európai Bíróság határozata a “nemzeti bajnokok”, Bizottság kontra Spanyolország C-207/07, ügyben. Sajnos az ítélet csak franciául és spanyolul érhető el egyelőre, így jelenleg pusztán a sajtóközleményre kell hagyatkoznom.

Feltehetőleg mindenki hallott a Bizottság kűzdelméről az erősödő kormányzati protekionizmus ellen. Ez a folyamat a régi (ez az ügy, BSCH/Champalimaud; Holderbank/Secil/Cimpor; E-On/Endesa – Acciona/Enel Endesa; Autostrade/Abertis; Italian Banks, Pepsi/Danone; Suez/GdF; Mittal/Arcelor; Sacyr/Eiffage) és új (Unicredito/BHV, lex MOL) tagállamokra is jellemző.

A folyamat egészen odáig vezetett, hogy a versenyügyekért felelős biztos éles hangon kritizálta a nemzeti kormányokat (lásd pl. itt és itt), egészen odáig menve, hogy megkérdőjelezte a Fúziós Rendelet 2/3-os szabályát (ld. pl. Scott Andrew: National Champions and the Two-Thirds Rule in EC Merger Control. in CCP Working Paper. 2006/6.)

A mai döntés egy fontos esemény ebben a körben. Az Európai Bíróság kifejtette sajtóközleményében, hogy “A Bíróság mindenekelőtt úgy ítéli meg, hogy az új, előzetes jóváhagyáson alapuló spanyol rendszer korlátozza e két alapvető szabadságjogot. Egyrészt e rendszer a tőke szabad mozgásának korlátozását képezi, amennyiben a Spanyolországon kívüli más tagállamokban letelepedett befektetőket visszatarthatja az energiaágazatban tevékenységet folytató spanyol vállalkozásokban történő részesedésszerzéstől, vagyis megakadályozhatja vagy korlátozhatja az említett vállalkozásokban fennálló részesedések megszerzését. Másrészt ez az új rendszer a letelepedés szabadságát is korlátozza.”

Bár a korlátozás a szokásos okokra hivatkozva elvileg igazolható, de jelen esetben Spanyolroszág nem hagyatkozhatott a közbiztonságra mint érvre. Sőt az intlzkedése nem volt arányos sem. “A Bíróság ezzel kapcsolatban emlékeztet arra, hogy a tőke szabad mozgását és a letelepedés szabadságát korlátozhatják a közbiztonsághoz kapcsolódó indokokkal igazolt nemzeti intézkedések, amennyiben nem létezik olyan közösségi harmonizációs intézkedés, amely ezen érdek védelmének biztosítására irányulna. A Bíróság megállapítja, hogy az energiaellátás biztonsága területén nincs teljes körű harmonizáció. Elismeri továbbá, hogy a szóban forgó tagállam területén az energiaellátás biztonságának garantálására irányuló célkitűzés a közbiztonságon alapuló okot képezhet, és adott esetben indokolhatja az említett két szabadság korlátozását.

Továbbá: “A Bíróság ugyanakkor megjegyzi, hogy a közbiztonságra csak az alapvető társadalmi érdeket érintő, valós és megfelelően komoly fenyegetés esetében lehet hivatkozni. Megállapítja, hogy az energiaágazatban bizonyos szabályozott tevékenységet folytató vállalkozásokban történő egyszerű részesedésszerzés, valamint az e tevékenység folytatásához szükséges eszközök megszerzése főszabály szerint önmagában nem tekinthető az energiaellátás biztonságát érintő valós és megfelelően komoly fenyegetésnek. Másfelől a bevezetett előzetes jóváhagyási rendszer nem teszi lehetővé annak biztosítását, hogy minden olyan esetben garantált legyen az energiaellátás biztonsága, amikor az ellátást érintő valós és megfelelően komoly fenyegetés azt követően merül fel, hogy az érintett műveletre vonatkozó jóváhagyást megadták. Következésképpen a Bíróság arra a következtetésre jut, hogy Spanyolország nem bizonyította, hogy a bevezetett előzetes jóváhagyási rendszer a spanyol jogalkotó által kitűzött cél, vagyis az energiaellátás biztonsága elérésére alkalmas intézkedést képezne.” Etc.

Érdekes lesz olvasni az ítéletet magát. Úgy tűnik az Európai Bíróság szabad utat engedett a Bizottságnak a protekcionizmus elleni fellépéshez. (Nem meglepő módon.) Különösen az vet fel érdekes kérdéseket, hogy mit jelent ez a “tulajdonosi leválasztások” hajnalán, amely intézkedések kapcsán sokan megfogalmazták a kételyeiket, hogy az EK-nak nincs is rá hatásköre. (Ld. pl. STEFAN STORR, ‘Die Vörschläge der EU-Kommission zur Verschärfung der Unbundling-Vorschriften im Energiesektor‘, (2007) 10 Europäische Zeitschrift für Wirtschaftsrecht; or JÜRGEN F. BAUR, et al., ‘”Ownership Unbundling” von Energienetzen und der europäische Schutz des Eigentums’, (2008 123 Deutsches Verwaltungsblatt; or JENS EBBINGHAUS, ‘Auf dem Weg zum echten Energiebinnenmarkt: Konsens im Ziel, Dissens über die Methoden – Zur Fachtagung des Instituts für Berg- und Energierecht der Ruhr-Universität Bochum am 21. 2. 2008, (2008 11 Europäische Zeitschrift für Wirtschaftsrecht.)

Következő oldal »

Blog at WordPress.com. | Theme: Pool by Borja Fernandez.
Entries and comments feeds.