Fogyasztók megtévesztése a Büntető törvénykönyvben

19 május 2008 at 9:42 pm | In co-mment | 2 Comments

Nem tudom mennyire ismert, de a Büntető Törvénykönyv 296/A. §-a büntetni rendeli a fogyasztók megtévesztését:

296/A. § (1) Aki az áru kelendőségének felkeltése érdekében nagy nyilvánosság előtt az áru lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tényt, vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állít, illetve az áru lényeges tulajdonságáról megtévesztésre alkalmas tájékoztatást ad, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az áru lényeges tulajdonságának minősül az összetétele, használhatósága, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint a kezelése, eredete, az, hogy megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, a nemzeti szabványnak vagy az áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek, valamint az, ha az áru felhasználása a szokásostól lényegesen eltérő feltételek megvalósítását igényli.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában az áru lényeges tulajdonságának minősül az áru vásárlásához ígért nyerési lehetőség vagy más előnyös következmény is.

Rákerestem a Bíróságok Portál ítéletkeresőjében de egyetlen találatot sem adott ki. Megnéztem a korábbi tankönvemet (Dr. Belovics – Dr. Molnár – Dr. Sinku, Büntetőjog – Különös rész, HVG-ORAC, Budapest, 2003. pp. 453-456.) de az se volt túl nagy segítség, sokszor gyakorlatilag a Tpvt.-re utalt vissza.

A Büntető eljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 171. § (2) bekezdése szerint: “A hatóság tagja és a hivatalos személy, továbbá, ha külön törvény előírja, a köztestület köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt – ha az elkövető ismert, annak megjelölésével – feljelenteni. A feljelentéshez csatolni kell a bizonyítási eszközöket, ha ez nem lehetséges, a megőrzésükről kell gondoskodni.

Egy kicsit több utánajárást megérne, hogy miért nem ismertek feljelentések, holott immár a GVH idejének jelentős részét fogyasztós ügyek teszik ki. Lehetséges okok: Ad1) mivel nincsenek, így a feljelentési kötelezettséget sérti meg a “hatóság tagja és a hivatalos személy; ad2) vannak, csak nem ismertek; ad3) vannak, csak számomra nem ismertek; ad4) bármi egyéb ok.

 

2 hozzászólás »

A bejegyzéshez tartozó hozzászólások RSS csatornája. TrackBack URI

  1. Ez valóban érdekes kérdés… Főleg az az elgondolkodtató, hogy az eljárás melyik szakaszában ill. kinek kéne megtenni a feljelentést.

  2. Kicsit nézelődtem büntető eljárásjogi tankönyvekben, de nem sokra jutottam. A leghasználhatóbb eleddig a Compex jogtár vonatkozó kommentje volt, amely ekként fogalmaz:
    “A feljelentés nem csupán jogosultság, hanem adott esetben kötelező is. … A hivatalos személy feljelentési kötelezettsége csak a hivatali hatáskörben tudomására jutott bármely bűncselekmény vontkozásában áll fenn … .” Hát sokkal előrébb nem jutottunk.


Szólj hozzá

XHTML: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <pre> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Blog at WordPress.com. | Theme: Pool by Borja Fernandez.
Entries and comments feeds.