Versenyjog: magyar perspektíva

A GVH Versenykultúra Központja a honlapján  számos tanulmányt közzétett. Érdemes böngészni a listát, számos csemegének ígérkező tanulmány cím található rajta. Mondjuk kicsit információ túltelítettség érzésem támadt, hiszen ezt mind elolvasni nem lesz egyszerű, enm is beszélve arról ami 2008-ban vár ránk, az immár megnövekedett érdeklődés hatására.

Az Országgyűlés honlapja szerint immár zárószavazásra vár a Versenytörvény módosításáról szóló T/5675. sz. törvényjavaslat.

A törvényjavaslathoz nyolc indítvány, javaslat, ajánlás érkezett, amelyből ötöt visszavontak (2 MSZP; 3 FIDESZ).

Dr. Horváth János (Fidesz) egyik módosító indítványa a 88/C. §-ot egészítette volna ki a “felvásárlási árak”-ra történő utalással. Egy másik indítványa pedig a a fúziós teszt esetében a jelentős csökkentés (significant) helyett “mérhető csökkentés” kifejezést javasolt.

Dr. Szabó Éva (MSZP), Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP) képviselők egyik javaslata a 93/A. § (8) bekezdésében a “jogerőre emelkedést követően” szavakat cserélte volna “kézhezvételt követően”-re. Másik indítványuk szerint a 36/A. § felesleges lenne.

Az Országgyűlés egyik bizottsága (Alkotmányügyi…) az általános vitára bocsátást nagy többséggel támogata, a másik bizottsága (Emberi jogi…) a törvényjavaslatot vita nélkül általános vitára nem tartotta alkalmasnak.

Az eljárás összefoglalását lásd itt.

Megjelent a Gazdasági Versenyhivatal weboldalán a Verenytanács elvi állásfoglalásai 2008 c. dokumentum (a pontos címe valamelyest bővebb).

Bár nyilván szelektált tartalmú dokuemtumról van szó, mivel a VT hozzáállását tükrözi az egyes kérdésekhez,így mindenképpen gyakran forgatandó dokumentum.

Nem tudom mennyire ismert, de a Büntető Törvénykönyv 296/A. §-a büntetni rendeli a fogyasztók megtévesztését:

296/A. § (1) Aki az áru kelendőségének felkeltése érdekében nagy nyilvánosság előtt az áru lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tényt, vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állít, illetve az áru lényeges tulajdonságáról megtévesztésre alkalmas tájékoztatást ad, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az áru lényeges tulajdonságának minősül az összetétele, használhatósága, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint a kezelése, eredete, az, hogy megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, a nemzeti szabványnak vagy az áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek, valamint az, ha az áru felhasználása a szokásostól lényegesen eltérő feltételek megvalósítását igényli.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában az áru lényeges tulajdonságának minősül az áru vásárlásához ígért nyerési lehetőség vagy más előnyös következmény is.

Rákerestem a Bíróságok Portál ítéletkeresőjében de egyetlen találatot sem adott ki. Megnéztem a korábbi tankönvemet (Dr. Belovics – Dr. Molnár – Dr. Sinku, Büntetőjog – Különös rész, HVG-ORAC, Budapest, 2003. pp. 453-456.) de az se volt túl nagy segítség, sokszor gyakorlatilag a Tpvt.-re utalt vissza.

A Büntető eljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 171. § (2) bekezdése szerint: “A hatóság tagja és a hivatalos személy, továbbá, ha külön törvény előírja, a köztestület köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt – ha az elkövető ismert, annak megjelölésével – feljelenteni. A feljelentéshez csatolni kell a bizonyítási eszközöket, ha ez nem lehetséges, a megőrzésükről kell gondoskodni.“

Egy kicsit több utánajárást megérne, hogy miért nem ismertek feljelentések, holott immár a GVH idejének jelentős részét fogyasztós ügyek teszik ki. Lehetséges okok: Ad1) mivel nincsenek, így a feljelentési kötelezettséget sérti meg a “hatóság tagja és a hivatalos személy; ad2) vannak, csak nem ismertek; ad3) vannak, csak számomra nem ismertek; ad4) bármi egyéb ok.

Kíváncsiságból beütöttem a ‘versenyjog’ és ‘blog’ szavakat a Google-be és erre az első oldalon kiadta az alábbi versenyjogi blogot. Az archívum alapján múlt hónapban indulhatott. Kár, hogy nem tudni ki a szerzője.

‘ucp: tisztességtelen verseny – fogyasztóvédelem’ a blog neve és mint a címéből is adódik, úgy tűnik a tisztességtelen verseny jogára koncentrál majd.